000 # Tervek, eszközök, árak

Régóta érlelődött bennem a saját pókerasztal elkészítésének terve, nemrég végre hozzá is fogtam. Az ötlet a netről származik, ahol rengeteg házilag készült pókerasztal terve, illetve az ezekhez tartozó leírás található meg. Többnyire angolul persze (főleg amerikai oldalak, az USA-ban egész iparág épült pókerasztalok gyártására, illetve pókerasztal-kellékek forgalmazására), néhány német vagy francia oldalt leszámítva. Remek gyűjtemény található a homepokertourney.com-on, én is onnan szedtem a terveket, amiken persze változtattam. Magyar oldalt csak egyet találtam a témában, wintermute oldalát.

Eredetileg nagyobb, 8 személyes asztalt szerettem volna, de aztán beláttam, hogy nem tudnám hova elhelyezni, ezen kívül elsőre nem is akartam annyi pénzt belefektetni. Az általam készítet, 5-6 fős asztal terve itt látható:



Nézzük milyen alapanyagok, illetve szerszámok kellenek, és ezeket mennyiért lehet beszerezni. Az asztalhoz szükséges alapanyagokat az alábbi táblázat tartalmazza:

Összesen tehát kb 24.000 Ft az alapanyag, ehhez persze még egy-két szükséges és kéznél nem lévő szerszám vagy kiegészítő költsége is hozzáadódott (majdnem megduplázva azt).

Az általam használt legfontosabb szerszámok:


Ezenkívül szükség volt még a következőkre:

szeg
ácsceruza
csiszolópapír
csiszolókorong
tűzőkapocs
PVC kés
pormaszk
védőszemüveg
faragasztó
habszivacsragasztó
mérőszalag

A munkafolyamat fázisai a következő bejegyzésben találhatók.

001 # Rajz, vágás, csiszolás

Az első lépés a faanyag beszerzése volt. Szerintem a legköltséghatékonyabb megoldás az OSB-lap használata, de csak olyan asztaloknál javasolt, ahol nincs külön pohár/zsetontartó betervezve. (Mint pl. itt.) Én ilyent úgysem terveztem, így tökéletesen megfelelt az említett anyag. Mivel eleve 5-6 fős asztalt akartam készíteni, elég volt egy 15 mm-es OSB tábla is (nagyobb asztalra már szükséges lenne a 18 mm-es).

Amint megvolt a tábla elsőnek a két kört kellett berajzolni. Az egyik az asztal alapja lett, a posztóval bevont játéktér (az ábrán az "A"-val jelölt), a másik pedig tulajdonképpen a könyöklő levágásából fennmaradó rész ("B"), amit merevítésre használtam, és az előbbi ("A") aljához rögzítettem. A legvégén, de most térjünk vissza a rajzoláshoz. Ehhez a szög/léc/ácsceruza kombináció tökéletesen megfelelt körző gyanánt. Utána következett a körök kivágása dekopírfűrész segítségével. Sajnos a fűrész nem volt egy minőségi darab, aminek eleinte nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, azonban a kivágás után szembesültem azzal, hogy igencsak egyenetlen lett a kivágott darabok széle. Ezért volt szükség később a sarokcsiszolóra.

Így nézett ki a két kivágott lap:



A következő lépés a könyöklő alsó illetve felső részének levágása volt. Ez sem okozott komolyabb nehézséget, de azért nem ártott rögzíteni a külső keretet a pillanatszorítókkal.

A dekopírfűrésznek hála azonban elég darabos lett a keretek illetve a könyöklő széle. Neki is estem rezgőcsiszolóval, de sajnos nem bizonyult a megfelelő szerszámnak. Kénytelen voltam a flexhez venni egy csiszolókorongot (kb. 2000 Ft.) és ehhez szükséges (tépőzáras) csiszolópapírt. Utána már nem volt gond, simán leszedte a szélét, majdnem tökéletes kört sikerült kialakítani. Ez azonban nem 2 perc volt...

Miután végeztem a flexszel újra előkerült a rezgőcsiszoló (immár csiszolóvászonnal felszerelve, mert a csiszolópapír nagyon hamar tönkrement) és a részleteket is eldolgoztam.

002 # A könyöklő

A csiszolás befejeztével a könyöklő 2 rétegének összeillesztése, illetve az alap összeragasztása következett. Mindkét esetben "Pattex Palma Fa" faragasztót használtam, illetve a ragasztó megkötése után megerősítettem egyszerű pozdorjacsavarokkal.

Az összeszerelt könyöklő:




A könyöklő ráhelyezve a natúr asztallapra:



Az ezt követő lépés a szivacs felragasztása volt. A megfelelő puhaság elérése érdekében 3 centis szivacsot használtam, dupla rétegben, a felső réteget oldalról lehajtva a könyöklő mindkét oldalán. A két réteg szivacs összeillesztése eleinte nem tűnt különösebben nehéz feladatnak, de közben volt 1-2 buktató. Az első réteget simán a fára lehetett ragasztani a Patexxszel, azzal nem is volt gond, de a két szivacsot nem fogta meg a faragasztó, a habszivacsragasztó viszont túl folyékony volt, és a hosszú száradási idő miatt nem tudtam az alsó rétegre rászorítani illetve ráhajtani a felsőt. Végül egyszerűen odatűztem a szélét körben, kívül belül, az teljesen jól megfogta (bár belül nagyon feszült, a ráhajtásból adódóan). Ez eleinte egyszerű és jó megoldásnak tűnt, hátránya csak később derült ki.

Az első réteg szivacs felragasztva:



A második réteg oldalról tűzve:



Miután ez megvolt levágtam a felesleges részeket:



Ugyanez felülnézetből, még műbőr nélkül:

003 # A műbőr

Miután a szivacsokkal végeztem jöhetett a műbőr felerősítése. Ez egyértelműen a legnehezebb része volt a projectnek. Erre már a neten is figyelmeztettek, szóval egyedül bele sem kezdtem, de még a segítség ellenére is megszenvedtem vele. A nehézséget a bőr kifeszítése okozta, pontosabban a megfelelő feszességre húzása. Extra nehézséget okozott maga a kör-forma is, így sokkal nehezebb volt kifeszítve rögzíteni az anyagot. Jóval egyszerűbb lett volna a dolog, ha nem ragaszkodom ahhoz, hogy egy darab műbőrből legyen a könyöklő borítása, ugyanis egy hosszú csík műbőrt sokkal könnyebb lett volna rögzíteni. Úgy természetesen az anyag is olcsóbb lett volna, lévén kevesebbet kellet volna felhasználni, de ennek 1 vagy 2 toldás lett volna a hátránya. Én mindenféleképpen toldás nélkül akartam megcsinálni, szóval a nehezebb úton indultunk el.

Először a külső oldalát rögzítettük, majd a középen maradó részt csíkokra vágtuk:





Itt majdnem elrontottam, és jobban bevágtam néhány csíkot mint kellett volna de szerencsére tudtam korrigálni később. Ezek után már csak a csíkokat kellett ráfeszíteni belülről a keretre, és a maradék anyagot levágni.

Így nézett ki amikor végeztünk, látható a szélén, hogy nem lett valami feszes:



Közelről szembetűnőbb volt, hogy nem igazás sikerült feszesre:



Ezzel nem voltam elégedett, nem lett elég feszes a külső oldal - ahol a tűzés miatt eleve nem volt egyenletes a szivacs vastagsága - a belső oldala pedig nagyon szögletes lett (nem voltak elég keskenyek a csíkok). A megoldást egy kapocskiszedő jelentette, amit egy barkácsáruházban vettem. Ezzel gyakorlatilag egyesével kiszedve a kapcsokat sikerült kifeszíteni rendesen a műbőrt. Kívül belül.



Így persze már könnyebb volt dolgozni is, mivel volt tartása az anyagnak, elég volt egy 20 cm-es helyen kiszedni a kapcsokat és ott jól meghúzni a műbőrt, mert a többi kapocs megtartotta és kifeszült.

Ez sem volt egy rövid munkafázis, de megérte, az eredmény magáért beszél:

004# Posztózás, lábak

A következő fázis ezek után már igen könnyen ment. A játéktér felületére felvitem a ragasztót (most is a faragasztót használtam, bár utólag átgondolva ide kellett volna inkább a habszivacsragasztó, mert a sűrűbb faragasztó néhol egyenetlenül oszlott el a szivacsréteg alatt, ez azonban szerencsére nem feltűnő). Szóval a ragasztó felvitele után ráillesztettem a 0,5 cm-es szivacsot, levágtam a széléről a megmaradó részt és hagytam száradni. Amint megszáradt jöhetett rá a posztó; megrajzoltam a kört, kivágtam, a szélét visszahajtottam és a tűzőgéppel rögzítettem az asztal aljához. A könyöklő után ez már nem okozott nehézséget..:)

Az utolsó lépés a lábak felszerelése volt. A csavarbehajtóval 10 perc alatt meg is volt. Már csak a keretet kellet ráhelyezni a játéktérre és el is készültem az asztallal.:)



A kész asztal:




Összegezve: bár volt néhány probléma, amire előzetesen nem számítottam, sikerült ezeket leküzdeni. Néhány dolgot így utólag persze máshogy csinálnék: ilyen például az asztal mérete; picit nagyobbra kellett volna méreteznem, mert így 6 ember csak szűkösen fér el mellette. Vagy a könyöklő a dupla réteg szivacs miatt talán kicsit magas lett az asztal átmérőjéhez viszonyítva, valószínűleg elég lett volna a 2 cm-es habszivacs használata. De ezek csak apróságok. Talán majd a következő project... :)