Az első lépés a faanyag beszerzése volt. Szerintem a legköltséghatékonyabb megoldás az OSB-lap használata, de csak olyan asztaloknál javasolt, ahol nincs külön pohár/zsetontartó betervezve. (Mint pl. itt.) Én ilyent úgysem terveztem, így tökéletesen megfelelt az említett anyag. Mivel eleve 5-6 fős asztalt akartam készíteni, elég volt egy 15 mm-es OSB tábla is (nagyobb asztalra már szükséges lenne a 18 mm-es).
Amint megvolt a tábla elsőnek a két kört kellett berajzolni. Az egyik az asztal alapja lett, a posztóval bevont játéktér (az ábrán az "A"-val jelölt), a másik pedig tulajdonképpen a könyöklő levágásából fennmaradó rész ("B"), amit merevítésre használtam, és az előbbi ("A") aljához rögzítettem. A legvégén, de most térjünk vissza a rajzoláshoz. Ehhez a szög/léc/ácsceruza kombináció tökéletesen megfelelt körző gyanánt. Utána következett a körök kivágása dekopírfűrész segítségével. Sajnos a fűrész nem volt egy minőségi darab, aminek eleinte nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, azonban a kivágás után szembesültem azzal, hogy igencsak egyenetlen lett a kivágott darabok széle. Ezért volt szükség később a sarokcsiszolóra.
Így nézett ki a két kivágott lap:
A következő lépés a könyöklő alsó illetve felső részének levágása volt. Ez sem okozott komolyabb nehézséget, de azért nem ártott rögzíteni a külső keretet a pillanatszorítókkal.
A dekopírfűrésznek hála azonban elég darabos lett a keretek illetve a könyöklő széle. Neki is estem rezgőcsiszolóval, de sajnos nem bizonyult a megfelelő szerszámnak. Kénytelen voltam a flexhez venni egy csiszolókorongot (kb. 2000 Ft.) és ehhez szükséges (tépőzáras) csiszolópapírt. Utána már nem volt gond, simán leszedte a szélét, majdnem tökéletes kört sikerült kialakítani. Ez azonban nem 2 perc volt...
Miután végeztem a flexszel újra előkerült a rezgőcsiszoló (immár csiszolóvászonnal felszerelve, mert a csiszolópapír nagyon hamar tönkrement) és a részleteket is eldolgoztam.
Amint megvolt a tábla elsőnek a két kört kellett berajzolni. Az egyik az asztal alapja lett, a posztóval bevont játéktér (az ábrán az "A"-val jelölt), a másik pedig tulajdonképpen a könyöklő levágásából fennmaradó rész ("B"), amit merevítésre használtam, és az előbbi ("A") aljához rögzítettem. A legvégén, de most térjünk vissza a rajzoláshoz. Ehhez a szög/léc/ácsceruza kombináció tökéletesen megfelelt körző gyanánt. Utána következett a körök kivágása dekopírfűrész segítségével. Sajnos a fűrész nem volt egy minőségi darab, aminek eleinte nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, azonban a kivágás után szembesültem azzal, hogy igencsak egyenetlen lett a kivágott darabok széle. Ezért volt szükség később a sarokcsiszolóra.
Így nézett ki a két kivágott lap:
A következő lépés a könyöklő alsó illetve felső részének levágása volt. Ez sem okozott komolyabb nehézséget, de azért nem ártott rögzíteni a külső keretet a pillanatszorítókkal.
A dekopírfűrésznek hála azonban elég darabos lett a keretek illetve a könyöklő széle. Neki is estem rezgőcsiszolóval, de sajnos nem bizonyult a megfelelő szerszámnak. Kénytelen voltam a flexhez venni egy csiszolókorongot (kb. 2000 Ft.) és ehhez szükséges (tépőzáras) csiszolópapírt. Utána már nem volt gond, simán leszedte a szélét, majdnem tökéletes kört sikerült kialakítani. Ez azonban nem 2 perc volt...
Miután végeztem a flexszel újra előkerült a rezgőcsiszoló (immár csiszolóvászonnal felszerelve, mert a csiszolópapír nagyon hamar tönkrement) és a részleteket is eldolgoztam.
1 megjegyzés:
ellenorizni kell:)
Megjegyzés küldése